A magas vérnyomás, vagyis a hipertónia a leggyakoribb krónikus népbetegségnek számít. A vérnyomás-emelkedés komoly szív-, érrendszeri- és vesebetegség kialakulásához vezethet.
Kevesen gondolnak arra, hogy a hipertónia hátterében az ismert kockázati tényezőkön kívül (örökletes hajlam, túlzott sófogyasztás, túlsúly, mozgáshiány), pszichés okok is meghúzódhatnak. Franz Alexander - magyar származású pszichoszomatikus orvoslás alapítója - a hipertóniát, a pszichoszomatikus zavarok egyik klasszikus rendellenességének tekinti. Elmélete szerint a pszichoszomatikus betegségek minden esetben jelzésértékűek, hiszen szerveink általuk próbálnak kommunikálni. A magas vérnyomás kialakulásában két lelki tényező is szerepet játszik.
Huzamosabb ideig fennálló lelki feszültség esetén, az erre érzékenyebb személyek vérnyomás-emelkedéssel reagálnak. Ez azt jelenti, hogy ők az átlagnál jóval fogékonyabbak a stresszre, amire válaszreakcióként biológiai érzékenységgel-, jelen esetben hipertóniával válaszolnak.
A szorongás döntő személyiségjegy, ami befolyásolja a stresszre adott választ. A léleknek is van „immunrendszere", amit a pszichológusok elhárító-, védekező-, megküzdő mechanizmusnak neveznek. Az elfojtott agresszió, düh, harag és az alárendeltségi szerep vérnyomás-emelkedést produkál. Ennek további negatívuma, hogy jelentős mértékben nő a szív-, és érrendszeri megbetegedések kockázata. Amennyiben ezen tényezőkhöz még depresszió is társul, a hipertónia kezelése egyre körülményesebbé válik.
Az elfojtott agresszió, düh, harag és az alárendeltségi szerep vérnyomás-emelkedést produkál